Melyek a röntgensugárzás veszélyei?

A röntgen klinikai alkalmazása közel száz éves múltra tekint vissza, és fontos szerepet játszik a betegségek diagnosztizálásában. Ha a védelem nem felel meg a szabványoknak, szükségtelen károk keletkeznek. Az általunk ismert röntgen-fluoroszkópia és röntgenfelvételek régóta rutin alkalmazásai. Az elmúlt években a CT és az intervenciós radiológia is csatlakozott rutin alkalmazási köréhez. Ezért a röntgensugarak rutin klinikai alkalmazása miatt nem ismeretlenek a radiológiai vizsgálatok és a kapcsolódó speciális vizsgálatok. Éppen e korszerű berendezések és technológiák klinikai gyakorlatban történő folyamatos alkalmazása révén javult jelentősen a diagnózisok aránya és a kezelési hatás. Sokan azonban keveset tudnak a sugárzási ismeretekről, és gyakran előfordulnak a következő gyakori félreértések.

(1) Sokan úgy gondolják, hogy a radiológiai vizsgálat elvégzése csak rövid ideig tart, és nem értik vagy figyelmen kívül hagyják annak veszélyeit. A betegek egy része például nem hallgat az orvos lebeszélésére minden alkalommal, amikor orvoshoz fordul, és erősen igénylik a radiológiai vizsgálatot, akár egy hónapon belül többször is. Egy másik példa, hogy egyes betegek a lebeszélés nélkül maradtak a vizsgálószobában, amikor nem tudták maguktól megvizsgálni őket. Ez a felfogás téves. A sugárzás okozta veszélyek determinisztikus és véletlenszerű hatásúak. A sugárzás által kiváltott sugárzás okozta szürkehályog és más típusú sugárbetegségek determinisztikus hatások, amelyek csak akkor jelentkeznek, ha a sugárdózis bizonyos mértékig felhalmozódott a szervezetben. A sztochasztikus hatás nem áll fenn, nagyon valószínű, hogy egy expozíció után betegség lép fel, és minél nagyobb az expozíciós dózis, annál nagyobb a valószínűsége a betegség kiváltásának. A sugárzás által kiváltott rák véletlenszerű hatás. Látható, hogy bár a radiológiai vizsgálat ideje nagyon rövid, determinisztikus hatások és véletlenszerű hatások révén mégis károsíthatja az emberi egészséget. Ezért csökkenteni kell a felesleges radiológiai vizsgálatokat, és nem szabad félvállról venni a rövid vizsgálati idő miatt.

(2) A legtöbben azt gondolják, hogy a CT és az intervenciós radiológia viszonylag fejlett fogyasztás, védelmük elérheti a nulla sugárzást, így nem okoznak kárt a szervezetben. Például sokan még mindig kérik az orvosokat, hogy végezzenek CT-vizsgálatot, pedig a röntgenfelvételek is használhatók a diagnózishoz. Egy másik példa, hogy sokan úgy gondolják, hogy a CT vizsgálat nélkülözhetetlen vizsgálat, ezért a kórházba kerülve visszautasítják az orvos tanácsát, és határozottan követelik a CT-vizsgálatot. Az embereknek ez a megértése teljesen téves. A CT vizsgálat a röntgen számítógépes tomográfia rövidítése, amely nagyméretű mesterséges röntgenforrás által kibocsátott röntgensugarakat használ. A vonatkozó hazai adatok szerint különböző típusú CT-gépek fejszkennelése esetén a páciens maximális testfelületi dózisa átlagosan elérheti a 36.6-70 mGy-t (3.66-7.{{8} } R), a legmagasabb pedig elérheti a 92 mGy-t (9,2 R), ami csak a hagyományos röntgensugarak mögött marad. A röntgen szívkatéterezés és a gastrointestinalis angiográfia 2,8-11-szerese a hagyományos röntgen mellkasröntgennek vagy fizikális vizsgálatnak. Külföldi adatok szerint a CT-vizsgálat során a vizsgált személy bőrének felszívódó maximális dózisa elérheti az 560 mGy-t (56 R), általában körülbelül 60 mGy-t (6 R); a hasi CT vizsgálat sugárdózisa a hasi sima filmé 8-szorosa; Vagy kismedencei CT radiográfia, a méh expozíciós dózisa 5-7-szerese vagy 9-12-szerese a hagyományos röntgendiagnózisnál, és a csontvelő-expozíciós dózis 16-23-szerese vagy 30-43 rendre magasabb. Látható, hogy a CT vizsgálat során az alany expozíciós dózisa csaknem egy nagyságrenddel nagyobb, mint a hagyományos röntgendiagnosztika esetében. Ezért – ellentétben azzal, amit az emberek gondolnak – a CT-vizsgálat nemcsak hogy nem tud nulla sugárzást elérni, hanem sokkal károsabb az emberi szervezetre, mint a hagyományos röntgen mellkasröntgen vagy filmezés.

(3) Jelenleg a klinikai röntgenvizsgálatok legalább 30 százaléka szükségtelen. Külföldi források szerint az Oxfordi Egyetem és az Egyesült Királyság Rákkutató Központjának tudósai 15 ország statisztikai adatainak elemzése után megállapították, hogy az Egyesült Királyságban évente diagnosztizált rákos esetek 0,6 százalékát röntgenvizsgálatok okozták. Japánban, ahol a röntgen- és CT-vizsgálatok gyakoribbak, évente ezek teszik ki az új rákos megbetegedések 3,2 százalékát. A tanulmányt irányító Amy Gonzalez a brit médiának adott interjújában elmondta, hogy ez a tanulmány nem tagadja a röntgen- és CT-vizsgálatok fontosságát, csak arra figyelmezteti az orvosokat, hogy legyenek óvatosak e két vizsgálat elvégzésekor. A kutatók a jelentésben rámutattak, hogy az elmúlt 20 évben a röntgenvizsgálatok száma a vizsgált országokban emelkedő tendenciát mutatott. A tudósok azt tanácsolják az orvosoknak, hogy bizonyos esetekben más módszereket alkalmazzanak a röntgen- és CT-vizsgálatok helyett.

(4) Vannak, akik úgy gondolják, hogy a röntgennel kapcsolatos különféle vizsgálatok nagyon ijesztőek, és attól tartanak, hogy a sugárzás károsítja a szervezetüket. Például egyesek úgy gondolják, hogy a mellkasröntgen rákot okoz, ezért nem hajlandók elfogadni a röntgenvizsgálatot. Ez túlságosan konzervatív felfogás. Bár a röntgensugarak bizonyos ölő és pusztító hatással vannak a biológiai sejtekre, miután az emberi testet röntgensugárzásnak teszik ki, bizonyos élettani reakciókat vált ki. Túlzott expozíció után szövetkárosodást is okoz, befolyásolja a fiziológiai funkciókat, sőt életveszélyes is lehet. Az expozíció nem befolyásolja az emberi egészséget. Mert amikor az egészségügyi személyzet végzi a vizsgálatot, a röntgen-fluoroszkópiához és fényképezéshez használt dózis nagyon kicsi, és a biztonságos dózisra korlátozódik. Tehát nem kell az embereknek túlságosan aggódniuk.

(5) Ha azonban a védelem nem felel meg az előírásoknak, a röntgenkészüléken és a munkahelyen védőbeavatkozásokat kell végezni a szükségtelen károsodás elkerülése érdekében, ellenkező esetben az súlyosan veszélyezteti a betegek és a személyzet egészségét. Közülük különösen fontos a röntgenmunkások védelme. A különböző típusú sugárzásokkal foglalkozó munkavállalóknak védőintézkedéseket kell tenniük, védőfelszerelést kell viselniük és használniuk, csökkenteni kell a fluoroszkópia időtartamát, és amennyire csak lehetséges, kis látómezőt kell használniuk. A műtőben a védőajtót zárni kell, a belső teret pedig nyitva kell tartani, hogy csökkentse a másodlagos sugarak visszaverődését. A képalkotó berendezések minőségellenőrzését tekintve a legjobb képminőség a legalacsonyabb röntgensugárral érhető el. A távirányítót röntgenberendezésekben használják a kezelők káros expozíciójának csökkentése érdekében. A vizsgálóhelyiség és a vezérlőhelyiség környezetét tekintve a berendezésnek megfelelő hőmérsékleten és száraz páratartalomon túl jó szellőzést, sterilizálást, káros sugárzást elnyelő berendezéseket, például légtisztítókat is kell biztosítani. A sugárkezelésben dolgozók dózisellenőrzése szempontjából dózisfigyelő dobozt kell viselni, és rendszeres vizsgálatokat és elemzéseket kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet dózisa minimális legyen.

A fenti megbeszélésen keresztül három félreértést ismerünk az orvosi vizsgálatok röntgensugarait illetően, tehát hogyan tudjuk ésszerűen alkalmazni a röntgensugárzással kapcsolatos vizsgálatokat az orvostudományban és minimalizálni a röntgensugarak ártalmát? Az orvosoknak mindenekelőtt szigorúan ellenőrizniük kell a röntgenvizsgálatokkal kapcsolatos indikációkat, és igyekezniük kell minimalizálni a betegeket érő sugárzás mennyiségét. A legfontosabb a CT-vizsgálat első választási indikációinak szigorú ellenőrzése, különösen fogamzóképes korú nők, terhes nők és csecsemők esetében, igyekezzenek kerülni a CT-vizsgálatot, mint első választást; A CT-gép kezelőinek megfelelően csökkenteniük kell a csőáramot és a szkennelési szinteket, miközben biztosítják a diagnózis minőségét. , és ügyeljen a vizsgázó szemlencséjének és ivarmirigyeinek védelmére, hogy a vizsgált személy sugárdózisa a legalacsonyabb szintre csökkenthető legyen. Másodszor, javítani kell a radiológiai technikusok szakmai színvonalát az alapkórházakban, csökkenteni kell a pontatlan diagnózisok miatti másodlagos vizsgálatok számát, a betegeknek pedig továbbra is erősíteniük kell a röntgensugárzással kapcsolatos ismereteiket, hogy jobban együttműködjenek az orvosokkal és közösen csökkentsék a röntgensugárzásra gyakorolt ​​hatását. a mi egészségünk. veszélyekre, végül pedig a sugárzó dolgozók önvédelmére kell figyelni.

Elérhetőség:

Ha bármilyen ötlete van, forduljon hozzánk bizalommal. Függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak ügyfeleink és milyen követelményeket támasztanak, követjük azt a célunkat, hogy ügyfeleinknek magas minőséget, alacsony árakat és a legjobb szolgáltatást nyújtsuk.